Hogyan zajlik az első tüdőgyógyászati vizsgálat, állapotfelmérés? 2016. Szeptember 24. Az első beszélgetés során a beteg és az orvos átbeszélik a beteg korábbi betegségeit, panaszait, családban előforduló betegségeket, gyógyszer szedést. A fizikális vizsgálat,a spirometriai vizsgálat vizsgálatát, a hozott leletek áttekintését követően a panaszok alapján az orvos véleményt alkot, javaslatot tesz a diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatokra, szükség szerint diétás és terápiás javaslatot tesz. Időpontfoglalás
Spirometria 2016. Szeptember 24. Spirometria A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) a tüdőbetegségek, asztma, krónikus obstruktív tödőbetegség, tüdőtágulat, tüdőfibroizis diagnosztikájában és gondozásában alapvizsgálat, mely megmutatja a beteg tüdőtérfogatát, légzési kapacitását, a bevezetett gyógyszeres kezelés hatásossságát. A spirometria kivitelezése A beteg ül, és az orrát csipesszel befogjuk, hogy csak a száján át lélegezhessen. Mély belégzés után teljes erőből ki kell fújnia a levegőt a műszerhez csatlakozó, egyszer használatos fúvókába, száját a fúvókára szorítva, hogy egy csepp levegő se menjen mellé. Az erőltetett kilégzést legalább háromszor meg kell ismételnie, és ha a három mérés hasonló eredményt ad, a legjobb mérési adatot fogadják el végeredménynek.A mérésből meghatározott legfontosabb mennyiségek: az erőltetett vitálkapacitás (angol eredetű rövidítése: FVC), vagyis az a levegőmennyiség, amit a beteg maximális kilégzéssel ki tud préselni a tüdejéből; az első másodpercben mért erőltetett kilégzési térfogat (rövidítése: FEV1). Az egészséges felnőttek vitálkapacitása 3 és 5 liter között van, függően a testmagasságtól, a testsúlytól és a nemtől. A korral csökken. A FEV1 a gyors kilégzés képességének mértéke. Ha ez az érték kóros, sok esetben hörgőtágító gyógyszer belélegeztetése után is elvégzik a méréseket